Melyik a világ legjobb pálinkája?
Magazin > Világkörüli utazás
Pontos válasz sosem lesz erre a kérdésre, mert ki az a bolond, aki mindehhez végig kóstol több ezer pálinkát?
Szabó Péter 2016-04-28
De ha végig is kóstolná, már a felénél elvesztené a fonalat és nem emlékezne az elsőre. Akárhány kiváló pálinkákkal, párlatokkal kapcsolatos verseny, fesztivál létezik a világon, a teljességet egyik sem képes biztosítani, tehát csak az indulókat tudja versenyben megméretni. Ennek ellenére a kiemelkedő színvonalú pálinkákat/párlatokat érdemes kiemelni és kiszűrni a silány termékeket, mert a fene se akar pocsék torokkaparókat, orrfacsarókat inni. Tisztességes piatúrázók elmondásaiból – és néha sajnos saját tapasztalatokból is - tudjuk, hogy nem egyszer futottak bele olyan kegyetlen itókákba, amik egyetlen célja az elrettentés lehetett, más élvezeti értékét senki sem fedezte fel. Az ilyen gasztronómiai traumák elkerülésére érdemes néhány praktikát megjegyezni.
A pálinkák és párlatok legfontosabb értékmérői az illat, íz és alkoholtartalom szentháromságában mérhetők. Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az a gyümölcspárlat, ahol nem érezzük a gyümölcs illatát már nem tekinthető jó itókának. Amelyiknél már szúrós, erőszakosan alkoholos, netán körömlakkszerű illat is társul, azt nyugodtan tekinthetjük silány förmedvénynek, amit csak azok isznak meg, akiknek a „tök mindegy, csak ártson” irányelv határozza meg az alkoholfogyasztásukat. Amennyiben ilyen pálinkával találkozunk, az azt jelenti, hogy a főzője nem vette le az elő és utópárlatot a finomításkor. A jó pálinkának tehát alkoholfoktól függetlenül olyan illata és később íze kell legyen, mint egy lekvárnak.
De legyünk tisztában néhány alapfogalommal, hogy tudjuk, mivel állunk szemben, és vegyük komolyan, mert a pálinkák/párlatok, ha nem megfelelően készítették őket komoly egészségkárosodást okozhatnak!
· réz eleje – a minden főzés során először megjelenő párlat. Fogyasztásra nem alkalmas! Mérgező metil alkoholt tartalmaz! Látáskárosodást, nagyobb mennyiségben vakságot okozhat!
· alszesz – az első lepárlás eredménye. Fogyasztásra nem alkalmas! Még finomítani kell.
· előpárlat – az alszesz finomításakor először megjelenő párlat. Fogyasztásra nem alkalmas!
· középpárlat - Az előpárlat után megjelenő párlat ez a PÁLINKA, mely fogyasztásra alkalmas.
· utópárlat – a középpárlat (pálinka) után megjelenő párlat. Fogyasztásra nem alkalmas!
Amennyiben figyelmetlen volt a pálinkafőző, akkor még az un. tisztázással, azaz az alszesz újbóli lepárlásával javíthatja a hibát.
Érdekes, hogy a leghíresebb pálinka és párlatversenyeken kevés magyar pálinkafőző szerepel és ha indul is, nem mindegyik ér el kiemelkedő eredményt. Ez még akkor is igaz, ha 2015-ban az Agárdi pálinkafőzde nyerte el a legjobb főzde díjat, de sokat mondó, hogy Vértes Tibor főzőmester is Burgenlandban tanulta a szakmát.
Akit tehát érdekelnek a jó gyümölcspárlatok, pálinkák, azok utazgassanak Ausztriába, Németországba, Svájcba és kóstolgassanak helyi főzdék alkotásaiból. Meglepően pozitív élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodhatnak. A 2016-os nagyhírű Destillata versenyen például megint a sógorok és a németek taroltak. A több száz aranyérmes közül a 15 magyar induló 6 aranyérmet szerzett, ami azért jelzi, hogy van még némi lemaradásunk tőlük.
Aki tehát a legjobb gyümölcspárlatokat keresi, az utazzon kicsit nyugatabbra tőlünk és keresse Gerhard Liebl, Georg Heibl vagy Fridolin Baumgartner párlatait
– ők lettek a 2016-os Destillata legjobbjai -, de ha ez nehézkes, akkor látogasson el az április 28-án induló Belvárosi Pálinka Napokra és kóstolgasson, mert itthon is akadnak kiváló itókák. Ami a fontos: legyen bátorsága kimondani, ha nem ízlik, mert senki sem kötelez senkit arra, hogy pocsék lőrét igyon. Egyesek szerint ez férfias szokás, de valójában csak az idióták isznak silány pálinkát. Egészségükre!